Részünkről mi igyekeztünk minden olyan körülményt biztosítani a telephelyen és a járműveken, hogy a munkatársainknak és a partnereinknek is maximálisan biztonságos legyen a munkavégzés. Azonban a sofőrök munkája nem csak a telephelyen végzendő, így kíváncsiak voltunk milyen a helyzet, ha úton vannak.

„Jó példa számomra az, hogy ha egy cég elvárásokat intéz felém, akkor azokat az ő emberei is betartják. Ha ők ugyan úgy vigyáznak a mi egészségünkre, mint ahogy azt tőlünk elvárják, hogy vigyázzunk az övékére.”

Ahhoz, hogy ezt megtudjuk, megkérdeztük a sofőrjeinket, hogy hogyan élték meg ezt az időszakot, és mennyiben, hogyan változott a munkájuk az új körülmények között. 

Amiben mind egyetértettek, az az, hogy a vírushelyzet jelentősen nem változtatta meg a mindennapi munkavégzésüket. Ők eddig is, és most is maximális odafigyeléssel végezték a munkájukat.

A karanténidőszak első heteiben, a határzárak időszakában a nagy késések jellemzőek voltak, és ez természetesen mind a munka, mind a magánélet szempontjából megterhelő volt a sofőrökre. A biztonsági óvintézkedések most is fennállnak persze, de most már gyakorlatilag rutinszerűen mennek az egészségügyi ellenőrzések, ezért bele lehet kalkulálni az időkbe.

„A hétköznapi munkámat az első hetekben, igazából a határátlépések nehezítették! A napjainkban inkább csak kissé késleltetik a biztonsági óvintézkedések.”

Szintén kell számolniuk azzal, hogy nem csak a határokon, de a gépkocsi elhagyásakor is vannak feladataik az előírásoknak megfelelően, amik némi időt emésztenek fel. Ez a megkérdezett sofőrök szerint nem hátráltatja őket különösebben, már hozzászoktak ezekhez a plusz műveletekhez, mint a fertőtlenítés, maszkhúzás.

A fertőtlenítés a lerakodóhelyeken is elengedhetetlen, így a le- és felrakodási idők most megemelkedtek. Nem minden helyszín kezelik ugyanúgy ezeket a helyzeteket, van ahol a lerakodás helyszínére nem is engedik be a sofőröket, máshol csak szigorú biztonsági protokollok mellett.

„Vannak helyek, ahol az épületben tilos a bejárás, és telefonon lehet a papírokat igényelni, vagy épp a targoncást rakodásra szólítani!”

Nagyon megoszlik a helyzet a sofőrök megítélésében a különböző cégeknél – erről számoltak be a munkatársaink. Szerencsére vannak jó példák is, olyan helyek, ahol a sofőröknek külön konténert rendeztek be, ahol van mosakodási, fürdési lehetőség. Más helyszínekről szomorúan hallottuk a beszámolókat arról, hogy a sofőröket nem engedik be az épületekbe, hogy felfrissüljenek, rendbe tegyék magukat a hosszú út után. Ahogy korábban is írtunk róla, a sofőröktől nem kell tartani, és nem csak embertelen, de indokolatlan is az ilyen megkülönböztetés.

A beszélgetések során kiderült, hogy a vírushelyzet igazán csak az adminisztráció esetén volt nagyobb befolyással a sofőrök életére. A dokumentálást is körültekintően, biztonságosan kell végeznie mindkét félnek, ezért itt előfordultak csúszások.

Pozitív változásokat is éreztek, az utakon jobban lehet közlekedni a kevesebb autó miatt, és a lerakó-felrakó helyeken is kevesebb a kamion, így csökken a várakozási idő.

Örülünk neki, hogy az interjúk során a kollégáink mind jó általános hangulatról, kevés fennakadásról számoltak be. Nem jellemző, hogy nagyon megváltozott volna a munkanapjuk, csak pár újabb dologra kell odafigyelni. Ahogy ők fogalmaztak, ők nem végzik máshogy a munkájukat, csak a körülmények változtak, ahhoz meg hamar hozzá lehet szokni.

„A rám eső feladatokat ugyanúgy, mint a vírus előtt, a tőlem telhető módon ellátom. Részemről ugyan úgy dolgozom, mint régen.”

Köszönjük a munkatársainknak az együttműködést ehhez a kis betekintéshez a napi munkájukba. További jó utat és jó munkát kívánunk nekik, és köszönjük, hogy ilyen rugalmasak és a lelkesedésüket a hivatásuk iránt egy percre sem veszítették el.